Kirúgtak a munkahelyedről? Szakított veled a párod? Megbuktál a nyelvvizsgán? Életünkben számtalan ehhez hasonló helyzettel szembesülhetünk. Szinte nincs olyan ember, aki ne tapasztalna meg kudarcokat. Ilyenkor elképzelhető, hogy úgy érezzük, összedőlt a világ, a sors igazságtalan volt velünk, elkezdjük a környezetünket hibáztatni, a körülményeket okolni vagy épp hogy elkönyveljük magunkban: nekünk semmi sem sikerül.

A kudarcot sokan rendkívül negatív élményként értékelik, pedig az élet természetes velejárója, hiszen az igencsak ritka, hogy valakinek minden sikerül. Pedig az önsajnáltatás és önostorozás helyett tekinthetnénk másképp is a kudarcra. Mi lenne, ha magát a kudarc szót átalakítanánk tapasztalatszerzéssé? Nem véletlenül olvashatunk arról, hogy a magukat sikeresnek valló, népszerű embereket milyen sokszor érte kudarc. Nem egy esetben pont ezek a kudarcok vezettek a sikereikhez, ugyanis tapasztalatot szereztek belőlük. J. K. Rowling állítólag 12 kiadóhoz küldte el a híres Harry Potter-sorozat első könyvét, mire az egyik hajlandó volt kiadni. Vagy egy másik példát említve: Albert Einstein állítólag hét éves koráig nem beszélt rendesen, nagyon nehezen tanult meg írni-olvasni, tanárai ezért szellemileg elmaradottnak gondolták. Az ehhez hasonló esetekről egy következő bejegyzésben olvashattok majd, most azonban nézzünk néhány praktikát, hogyan lehet átértelmezni a kudarc fogalmát.

1. Fogalmazzuk meg és fogadjuk el!

Tudom, nem könnyű, de a legjobb, ha nem tagadod, nem okolsz senkit a kudarcért, hanem megpróbálod felvázolni, pontosan mi is történt, hol vétettél esetleg hibát, hogy reagáltak az érintett felek, magyarul segít, ha megfogalmazod tisztán, egyértelműen a kudarc okát. Akár papírt és tollat is ragadhatsz, a gondolatoknak is teremtő erejük van, de ha vizualizálod, még inkább hatással lesz rád. Ha sikerült felvázolni a kiváltó okokat, nincs más hátra, mint hogy megpróbáld elfogadni a helyzetet. Változtatni a múlton már úgysem tudsz, fontos, hogy adj egy kis időt magadnak, amíg felocsúdsz, hisz a feldolgozáshoz meg kell élni a kudarccal kapcsolatos fájdalmat, negatív érzelmeket is.

2. Tanuljunk belőle

A kudarcot felfoghatjuk úgy, mint tapasztalatszerzést. Fogalmazd meg, mi az, amit legközelebb másképp csinálnál, milyen lépéseken változtatnál, mely pontokon hibáztál. Semmiképpen ne szégyelld, hisz egy egyszerű példát említve: a kisgyermekek is rengetegszer esnek el, mire megtanulnak járni. Nem adják fel, hanem újra és újra feltápászkodnak, ha kell százszor is.

3. Ne szégyelljünk segítséget kérni

Előfordulhat, hogy olyan élethelyzetbe kerülünk, amelyet úgy érzünk, nem tudunk egyedül megoldani. Ha van rá lehetőségünk, ne szégyelljünk ilyenkor segítséget kérni rokonoktól, barátoktól és/vagy szakemberektől, akik segítenek átértékelni a helyzetet, és rávezetni a megoldásra. Ne felejtsük el, hogy a legreménytelenebb szituációkból is van kiút!

4. Ne rágódjunk rajta!

Nincs értelme hónapokon vagy akár éveken át őrlődni múltbéli kudarcainkon, hagyjunk magunknak időt a feldolgozásra, vonjuk le belőlük a következtetést, de semmiképpen ne rágódjunk rajtuk hónapokon, vagy akár éveken keresztül. Bár elcsépelt mondás, de igaz: a múlton valóban nem lehet változtatni, viszont balul elsült múltbéli tetteink remek tanulópénzként szolgálhatnak.

 5. Ne kerüljük, ne féljünk tőle!

Ha azért nem vágunk bele álmaink megvalósításába, mert félünk a kudarcoktól, lehetőségünk sem lesz, hogy valóra váltsuk őket. A kudarcokból tudunk ugyanis tanulni, átgondolni, legközelebb min kell változtatni. Ha megtanulod feldolgozni őket, akkor lehetőségként tudsz majd tekinteni rájuk.

Persze mindezeket külső szemlélőként megfogalmazni egyszerűnek tűnik, a kivitelezés nem könnyű, de megéri, mert a kudarcok által lehet a legjobban fejlődni, tanulni. A nagy ötletek sokszor a nagy bukások után születnek. Merj kockáztatni, nézz szembe a kudarcaiddal, hisz kudarcok nélkül nincs siker!